Mit jelent?
Szemléltető példa: egy négyzetrács vonalai hordótorzításnál kifelé, párnatorzításnál befelé hajlanak. A geometriai alakeltérés és az életlenség külön jelenség: egy görbültnek látszó vonal részletei lehetnek élesek.
A geometriai torzítás a képen szereplő részletek helyét és egymáshoz viszonyított arányát érinti. Egy szabályos rács vonalai meghajolhatnak, miközben maguk a vonalak élesek maradnak. Ezért az élesség és a geometriai pontosság két külön kérdés. A „szép éles kép” megállapításból a torzítás mértéke még nem derül ki.
Mi változik a képben?
A jelenség hátterében a képnagyítás képmezőn belüli változása áll. Az optikai tengely közelében és attól távolabb fekvő részletek helyzete eltérhet az ideális leképezéstől. A geometriai torzítás leírásakor azt vizsgáljuk, hogy egy pont tényleges képi helye mennyire tér el az elvárt helyétől. A pont élessége ettől külön vizsgálható tulajdonság.
Hordó vagy párna?
Hordótorzításnál a kép szélén futó egyenesek jellegzetesen kifelé domborodó alakot vehetnek fel. Párnatorzításnál az ellentétes görbület látszik: a keretszerű alakzat oldalai a közepe felé húzódónak tűnhetnek. Ezek a nevek a rácsminta alakjára utalnak. Összetettebb rendszereknél a torzítás lefutása ennél bonyolultabb is lehet, ezért egyetlen jelző nem helyettesít egy teljes mérési görbét.
Miért segít a szabályos minta?
Egy négyzethálón ismerjük az egyeneseket és az ismétlődő távolságokat. Könnyen megfogalmazható, hogy egy vonal melyik irányba tér el. Egy szabálytalan levél vagy kő felületén kevésbé nyilvánvaló ugyanez. Attól, hogy a torzítás egy természetes mintázaton nehezen észrevehető, még jelen lehet. A Nikon mikroszkópos példái ezt a különbséget különösen jól szemléltetik.
Egy százalékos adat értelmezése
Szemléltető számításként legyen egy képpont ideális távolsága a középtől 10 milliméter, tényleges távolsága pedig 10,2 milliméter. Az eltérés 0,2 milliméter, ami a 10 milliméteres viszonyítási érték 2 százaléka. Ez a példa egy pont relatív helyzethibáját mutatja. Nem azt állítja, hogy a kép minden pontja ugyanennyit vagy ugyanabba az irányba mozdult el.
A műszaki adat mellé ezért szükséges a mérési definíció, a képmező helye és az alkalmazott körülmények leírása. Két különböző módon megadott százalékból önmagában ne készíts sorrendet. A saját számításunk a fogalom megértését szolgálja, egyetlen katalógusban szereplő terméket sem minősít.
Mi a különbség a képmezőgörbülethez képest?
A geometriai torzítás a részletek elhelyezkedéséről szól. Képmezőgörbületnél a legjobb fókusz felülete görbül, ezért egy sík képen a közép és a szélek élessége különbözhet. A két jelenség együtt is megjelenhet. Egy leírás akkor világos, ha külön beszél a vonalak alakjáról és a részletek élességéről, és mindkettőhöz megmutatja az állítás alapját.
A részletes magyarázat forrásai
Magyarázat bővítve:
Erre érdemes figyelni
Egyetlen százalék csak a mérési meghatározással együtt értelmezhető; a kép egy pontján mért nulla eltérés nem igazolja a teljes kép torzításmentességét.
Az általános magyarázat forrásai
Edmund Optics – DistortionKapcsolódó cikk és tudáspróba
Geometriai torzítás: hogyan lehet egy kép éles, mégis görbe?
Szócikkverzió: 1. A bejegyzés a hivatkozott dokumentációra támaszkodik. A teljes generációtörténet feldolgozása még nincs kész; ismeretlen évszámot vagy modellérvényességet nem egészítünk ki.