Kiadó: Online Forgalomnövelő Marketing Kft.
Közzétéve: · Módosítva:
Két bemenetből csak korlátozott következtetés születhet
A szürkületi érték és a relatív fényesség gyakran egymás közelében szerepel optikai ismertetőkben. Mindkettő kiszámítható a nagyításból és az objektív átmérőjéből. Ez kényelmes, de egyben korlát is: amit a képlet bemenete nem tartalmaz, arról az eredménye sem ad közvetlen mérést. A két index helyes értelmezéséhez ezért előbb azt kell látni, mit vesznek számításba.
A következő számok általános, kitalált optikai összeállításokat jelölnek. Nem saját mérések, konkrét termékteszt vagy vásárlási ajánlás adatai. Az ismertetés a mutatók olvasásához ad segítséget; nem vezet le belőlük használhatósági rangsort.
A szürkületi érték képlete
A ZEISS ismertetője a szürkületi értéket az objektív milliméterben megadott átmérője és a nagyítás szorzatának négyzetgyökeként írja le: T = √(D × M). A gyártó külön felhívja a figyelmet arra, hogy ez matematikai mutató; a képminőség, kontraszt, fényáteresztés és színvisszaadás nincs benne. Azonos D és M értékhez ezért azonos T tartozik, a tényleges optikai tulajdonságoktól függetlenül.
Az értékben nincs időegység. A 20-as eredmény nem jelent húsz percnyi megfigyelési lehetőséget, és a 10%-kal nagyobb index sem bizonyít 10%-kal hosszabb használható időt. Ehhez a környezeti fény változását, a megfigyelt felület kontrasztját és a megfigyelés feltételeit is meghatározott módon kellene vizsgálni. A képlet önmagában ilyen időbeli modellről nem rendelkezik.
A relatív fényesség más összefüggést követ
A Nikon fogalomtára szerint a kilépő pupilla számított átmérője d = D/M, a relatív fényesség pedig ennek négyzete: R = d². Az index tehát a kilépő nyaláb geometriai méretéből származik. A Nikon arra is utal, hogy a megfigyelő szemének pupillája befolyásolja a fény hasznosulását; a számból nem következik közvetlenül a szabad szemhez viszonyított érzékelt fényesség.
Érdemes ellenőrizni a műveletek sorrendjét. Előbb az átmérőt osztjuk a nagyítással, majd a hányadost emeljük négyzetre. A D/M² eltérő képlet volna. Az index négyzetezett geometriai adatból ered, de a katalógusban szereplő számot nem kezelheted luxban mért megvilágításként. A fényáteresztés százalékos értékét sem lehet belőle visszaszámítani.
Számpélda: a mutatók eltérő irányba változhatnak
Szemléltetésként legyen az A összeállítás objektívátmérője 40 milliméter, nagyítása 8; a B összeállításé ugyancsak 40 milliméter, nagyítása 10. A esetén T = √320 ≈ 17,89, d = 5 milliméter, R = 25. B esetén T = √400 = 20, d = 4 milliméter, R = 16. A számítások kizárólag a két megadott bemenetből készültek.
| Jel | D és M | Szürkületi érték T | Relatív fényesség R |
|---|---|---|---|
| A | 40 mm; 8 | 17,89 | 25 |
| B | 40 mm; 10 | 20,00 | 16 |
A szürkületi érték B-nél körülbelül 11,8%-kal nagyobb, a relatív fényesség viszont 36%-kal kisebb. Ebből nem ellentmondás következik: a képletek eltérő összefüggést írnak le. A példa azt mutatja meg, miért lenne önkényes bármelyik indexet egyetlen teljes minőségi pontszámmá kinevezni. A tényleges látványról a táblázat nem tartalmaz megfigyelési adatot.
Milyen feltételek hiányoznak?
Két azonos geometriai indexű rendszer eltérően továbbíthatja a különböző hullámhosszú fényt, és eltérő lehet a szórt fény hatása is. Ezek vizsgálatához külön leírt mérési eljárás és eredmény kell. Ha egy ismertető pusztán a T vagy R értékből állít jobb kontrasztot, az állítás mögötti további bizonyítékot kell keresni.
A szem pupillája szintén önálló feltétel. Ha egy szemléltető helyzetben a kilépő nyaláb átmérője 5 milliméter, a megfigyelő pupillája pedig 3 milliméter, a nyaláb teljes keresztmetszete nem jut be a szembe. Ez geometriai korlátozás; nem személyre szabott látásbecslés. Az egyéni pupillaméretet és a fényhez alkalmazkodást a katalógusból nem tudod megállapítani.
Az értelmezés következő lépése ezért a fogalmak szétválasztása: számított index, külön mért fényáteresztés, leírt körülmények között végzett megfigyelés. Mindegyik más kérdésre válaszol. Ha csak az index ismert, pontos következtetésként a képletben szereplő geometriai arányok változását lehet megfogalmazni.
Önellenőrzés: mit állít valójában az index?
- 1. Mit jelent a 20-as szürkületi érték? A: húsz perc megfigyelési időt; B: 20%-os fényáteresztést; C: a képletből kapott matematikai mutatót.
- 2. Mennyi R, ha D = 40 milliméter és M = 10? A: 16; B: 4; C: 400.
- 3. Két rendszer T és R értéke azonos. Mi következik ebből? A: azonos a kontrasztjuk; B: a két index nem mutat köztük különbséget; C: minden fényviszonyban azonos képet adnak.
Megoldások és kézi pontozás
1. C. A szürkületi érték nem idő és nem fényáteresztési százalék. Hibánál olvasd újra a T képletét és az időegységről szóló bekezdést. 2. A. A 40/10 = 4 milliméter, ennek négyzete 16. Hibánál ismételd át a műveletek sorrendjét. 3. B. Az indexek bemenete korlátozott, ezért a hiányzó tulajdonságok azonosságát nem igazolják. Hibánál nézd át a feltételek szakaszát.
Kézzel számolj: minden helyes válasz 1 pont, az összeg 0–3. 0–1 pontnál válaszd külön a két képletet és mértékegységeiket; 2 pontnál ismételd át a hibás kérdéshez tartozó részt; 3 pontnál fogalmazz egyetlen mondatot arról, milyen további adat hiányzik a táblázatból. A pontszám kizárólag e három fogalmi kérdésre vonatkozik.