Kiadó: Online Forgalomnövelő Marketing Kft.
Közzétéve:
Két gyenge fényben kipróbált optika között a megfigyelő állapota is változhat. Ha az első kép előtt sötétebb környezetben voltál, a második előtt pedig világos kijelzőt néztél, a két észlelés eltérő előzményből indul. A készülékek értékeléséhez ezt az időbeli különbséget is érdemes feljegyezni.
Az alkalmazkodás időben zajló folyamat
A CIE az adaptáció fogalmát a látórendszer aktuális és korábbi fényingerekhez való alkalmazkodásával kapcsolja össze. A szem és a látórendszer válasza tehát a megfigyelés történetétől is függ. A National Eye Institute kutatási összefoglalója a sötéthez alkalmazkodás biológiai folyamatait tárgyalja; ebből a cikkből azonban nem vezetünk le minden emberre érvényes várakozási időt.
A hétköznapi optikapróba célja többnyire egy konkrét részlet felismerése. Ehhez elegendő már azt következetesen dokumentálni, hogy milyen megvilágításban voltál előtte, néztél-e közben képernyőt, és mennyi idő telt el az egyes megfigyelések között. Az ilyen jegyzet a bizonytalan benyomás értelmezésében segít.
Példa egy elcsúszó sorrendre
Tegyük fel, hogy az A eszközzel egy halvány feliratot nézel. Ezután a telefonon felírod a tapasztalatot, majd rögtön B következik. A telefon fényereje és használati ideje új körülmény lett. Ha B-nél nehezebben olvasod a feliratot, a különbséghez az eltérő előzmény is hozzájárulhat.
A következő alkalommal célszerű azonos jegyzetelési eljárást és hasonló fényelőzményt tartani, továbbá változtatni az eszközök sorrendjét. Ez csökkenti az egy irányba ható sorrendi torzítás lehetőségét. Két fordított sorrendű megfigyelésből még nem keletkezik általános, számszerű termékminősítés, de észrevehetőbbé válhat, ha mindig a második próba ad más benyomást.
Mit írj a következtetésbe?
A „B gyengébb sötétben” mondat helyett pontosabb megfigyelési leírás: „a megadott feliratot B-vel a telefonhasználat után nehezebben olvastam; az eltérő fényelőzményt nem zártuk ki”. Ez követhető állítás, amely megmutatja a fennmaradó bizonytalanságot.
A pupilla látható mérete önmagában nem írja le az alkalmazkodás összes folyamatát. A fényképező automatikája szintén más módon reagálhat a jelenetre, ezért egy felvilágosított fotó nem igazolja, hogy a megfigyelő az adott részletet ugyanígy látta.
A személyes tapasztalat akkor lesz összehasonlíthatóbb, ha a fényelőzmény, a sorrend és a feladat egyaránt szerepel a jegyzetben. Ezzel a megfigyelésed értelmezését javítod; látásvizsgálati eredményt vagy általános alkalmazkodási időt ebből a hétköznapi próbából nem lehet megállapítani.
Három kérdés az önellenőrzéshez
Minden kérdésnél egy helyes válasz van. Írd fel az A, B vagy C betűt, majd ellenőrizd a magyarázatokat. Minden helyes válasz 1 pontot ér.
- Miért lehet zavaró tényező a két próba közti telefonhasználat? A) Mert megváltozhat a megfigyelő fényelőzménye. B) Mert ettől szükségképpen megváltozik az optika áteresztése. C) Mert a telefon és az okulár mindig azonos alkalmazkodási állapotot ad.
- Megad-e a cikk minden emberre azonos várakozási időt? A) Igen, a pupilla látható méretéből pontosan kiszámítható. B) Igen, az eszköz nagyítása önmagában meghatározza. C) Nem, ilyen általános értéket a bemutatott forrásokból nem állapít meg.
- Mit ad a sorrend megfordítása? A) Önálló laboratóriumi minősítést. B) Segíthet észrevenni a sorrendhez kötődő hatást. C) Minden fényelőzmény külön dokumentálását feleslegessé teszi.
Megoldások és értelmezés
- A. Az alkalmazkodás aktuális állapotát a korábbi fényingerek is alakítják.
- C. A személyek, előzmények és feladatok eltérései miatt a dokumentált körülményekből kell kiindulni.
- B. Hasznos ellenőrzés, de a többi feltétel követését és a bizonytalanság mérlegelését továbbra is igényli.
0–1 pont: olvasd újra a „Példa egy elcsúszó sorrendre” részt, és kövesd végig a cikk példáját. 2 pont: a téves válasz magyarázata megmutatja a tisztázandó különbséget. 3 pont: a három vizsgált összefüggést helyesen értelmezted. Ez a rövid önellenőrzés a cikk megértését méri; általános szakértői minősítést nem ad.