ÉRTHETŐ JELÖLÉSEK · TUDATOS VÁLASZTÁSSzabadon használható Regisztráció nélkül

TUDÁSTÁR

Pareto-összehasonlítás: melyik jelölt marad alul minden vizsgált szempontban?

Súlyozás nélkül is szűkíthető egy optikai lista. Tömeg és látómező példáján mutatjuk meg a dominanciát, és azt, miért maradhat több jó jelölt.

Kiadó: Online Forgalomnövelő Marketing Kft.

Közzétéve:

Néha egy összehasonlító táblázatban nincs szükség bonyolult pontozásra ahhoz, hogy egy gyengébb jelöltet azonosítsunk. Ha egy másik termék minden vizsgált szempontban legalább olyan kedvező, és valamelyikben egyértelműen előnyösebb, az első jelölt ezekben a szempontokban alulmarad. Ezt a kapcsolatot nevezzük Pareto-dominanciának.

Könnyebb vagy szélesebb látómező?. Összevetett oszlopok: Jelölt, Tömeg, Látómező 1000 m-en.
Saját példa azonos 8× nagyítással és azonos tömegfeltételekkel. C-t A és B is dominálja a két megadott szempontban; A és B között kompromisszum marad.

Előbb határozd meg, melyik irány kedvező

A többcélú optimalizálás szakirodalmában a dominancia a vizsgált célok szerinti összevetés. Az egyik alternatíva egyik célban sem rosszabb, és legalább egyben jobb a másiknál. Optikai választásnál ehhez előbb világosan meg kell mondani, milyen tulajdonságot értékelünk, és melyik irányt tartjuk előnynek.

Saját példánkban kizárólag két szempontot vizsgálunk: kisebb készüléktömeget és szélesebb látómezőt szeretnénk. Mindhárom kitalált binokulár 8× nagyítású, a látómezőt 1000 m távolságon, a tömeget azonos tartozékkör mellett adjuk meg. A módszer szemléltetéséhez minden más lényeges tulajdonságot egyenértékűnek feltételezünk.

Saját, két szempontú összehasonlítás
JelöltTömeg: a kisebb kedvezőLátómező 1000 m-en: a nagyobb kedvező
A600 g125 m
B650 g140 m
C680 g120 m

Mit lehet súlyok nélkül megállapítani?

A 600 g-os A könnyebb C 680 g-jánál, és a 125 m-es látómezeje szélesebb C 120 m-énél. A tehát mindkét vizsgált tulajdonságban előnyösebb C-nél. B szintén könnyebb C-nél, és még szélesebb a látómezeje. C így A és B mellett is dominált a példában.

A és B között viszont nincs ilyen egyoldalú kapcsolat. A 50 g-mal könnyebb, B látómezeje pedig 15 m-rel szélesebb 1000 m-en. A kisebb tömeg és a szélesebb látómező itt eltérő jelöltet támogat. A kettő közötti választáshoz már szükség van a saját igényre: melyik előnyt mennyire értékeled?

A nem dominált jelöltek csoportja ezért több elemből is állhat. Ez nem a módszer hibája. Azt mutatja, hogy az adatok alapján valódi kompromisszum maradt. A Pareto-szűrés nem köteles egyetlen győztest előállítani.

A következtetés csak a bevont tulajdonságokra érvényes

Ha C lényegesen más szemüveges illeszkedést, fontos kompatibilitást vagy eltérő képminőséget kínál, a kétoszlopos táblázat már nem teljes. Ilyenkor a korábbi dominancia kizárólag a tömeg és látómező összevetésére marad érvényes. Nem lehet belőle azt állítani, hogy C minden lehetséges feladatra rosszabb termék.

A hiányzó vagy össze nem hasonlítható adatok szintén korlátozzák a módszert. Egy 8× nagyításon megadott látómező mellé másik termék 12×-os értékét téve a táblázat már nem a példában vállalt feltételeket vizsgálja. A dominancia matematikája helyes lehetne, miközben a bemeneti összehasonlítás hibás.

Mikor hasznos ez a szűrés?

  • Ha több, már alapvetően megfelelő jelölted van.
  • Ha a vizsgált adatok azonos jelentésűek és feltételekhez tartoznak.
  • Ha minden szempontnál meghatároztad a kedvező irányt.
  • Ha a végén megőrzöd a kompromisszumot jelentő több jelöltet is.

A módszer átláthatóvá teszi, hol nincs szükség személyes súlyokra, és hol kezdődik ténylegesen az értékválasztás. A példában C két adat alapján elmarad, A és B között pedig a felhasználó prioritása dönthet.

Három kérdés az önellenőrzéshez

Válassz minden kérdésnél egy választ. A megoldásokat a kérdések után találod; minden helyes válasz 1 pontot ér. A pontszámot te számolod össze.

  1. Melyik jelölt dominálja C-t a példában? A) Csak A. B) A és B is. C) Egyik sem, mert a két oszlopnak eltérő a mértékegysége.
  2. Miért nem dominálja A a B jelöltet? A) A kisebb tömege minden más adatot ellensúlyoz, ezért valójában dominálja. B) Dominancia csak pontosan azonos tömegnél értelmezhető. C) B látómezeje szélesebb.
  3. Mire jogosít a két szempont szerinti dominancia? A) A megadott két szempont és feltételek szerinti következtetésre. B) Minden feladatra érvényes teljes minőségi ítéletre. C) A be nem vont tulajdonságok automatikus egyenértékűnek tekintésére.

Megoldások és értelmezés

  1. B. A és B egyaránt könnyebb C-nél, és mindkettő látómezeje szélesebb.
  2. C. A tömegben kedvezőbb, B látómezőben; egyik sem előnyösebb minden vizsgált szempontban.
  3. A. Új tulajdonság bevonása megváltoztathatja a teljes döntést, ezért a következtetés hatókörét meg kell őrizni.
A saját pontszámod értelmezése
PontMit érdemes továbbvinni?
0–1Ellenőrizd újra minden oszlopban a kedvező irányt, majd külön az A–C és A–B párost.
2A fő összefüggést érted. A hibás válasz indoklását olvasd újra, majd térj vissza a cikk példájához.
3Mindhárom kérdésre helyesen válaszoltál. A következő saját adatlapodnál is őrizd meg a feltételeket és a bizonytalanságokat.

Források

Vissza a cikkekhez

Statisztikai beállítások

A Google Analytics a kijelölt nyilvános tudástári oldalak látogatottságát méri. A választó, az eredmények, az összehasonlítás és a keresések kimaradnak. A hozzájárulásod 180 napig érvényes, és itt bármikor visszavonható.

ÖSSZEHASONLÍTÁS

Melyik modell helyére kerüljön?

Már négy modellt választottál. Válaszd ki, melyiket cseréljük erre:

FOGALOMTÁR · GYORSMAGYARÁZAT

Betöltés…