Kiadó: Online Forgalomnövelő Marketing Kft.
Közzétéve:
Egy optika adatlapján három különböző átmérő is szerepelhet, és mindhárom helyes lehet. Az objektív névleges vagy effektív átmérője, a középső tubus mérete és az objektívház külső átmérője eltérő felületet ír le. A számok közti különbséget a megnevezés tisztázásával lehet értelmezni.
Optikai és külső méretadatok
A Nikon az effektív objektívátmérőt az objektív fény belépésére használt részéhez kapcsolja. Ez optikai jellemző. A külső ház ezzel szemben a lencsét körülvevő szerkezet külső méretét írja le, a tubusátmérő pedig a megnevezett csőszakasz mérete. Az egyes adatlapok pontos mezőneveit és definícióit érdemes megőrizni.
A ZEISS LRP S3 műszaki táblázata például külön mezőben adja meg az effektív objektívátmérőt, a fő tubus átmérőjét és az objektívház külső méretét. Ez a tagolás önmagában megmutatja, hogy a gyártó sem egyetlen felcserélhető számként kezeli őket.
| Adat | Példaérték | Mit ír le? |
|---|---|---|
| Effektív objektívátmérő | 50 mm | A belépő fény számára használt átmérő |
| Középső tubus külső átmérője | 30 mm | A megnevezett középső csőszakasz külső mérete |
| Objektívház külső átmérője | 58 mm | Az elülső ház legkülső, megadott átmérője |
Miért nem állapítható meg a falvastagság két számból?
A példában az 58 mm-es külső ház és az 50 mm-es effektív objektívátmérő különbsége 8 mm. Ha a két kört közös középpontúként ábrázoljuk, ez oldalanként 4 mm sugaras különbséget jelent. Ebből azonban nem következik, hogy a ház fala 4 mm vastag.
A két szám eltérő funkciójú határt ír le: az egyik külső szerkezeti kontúr, a másik optikailag használt átmérő. Közöttük foglalat, belső szerkezeti rész és az effektív nyílás korlátozása is szerepet kaphat. A valódi falvastagságot csak a megfelelő szerkezeti dokumentum vagy mérés mutatná meg.
A nagyobb tubus nem önálló fényességi pontszám
A ZEISS konstrukciós ismertetője kifejezetten elválasztja a vastagabb tubust a fényesebb kép állításától. A külső cső átmérőjéből önmagában nem következik jobb fényáteresztés vagy világosabb látott kép. A fényhez kapcsolódó összevetéshez az optikai adatok és a megfigyelési feltételek szükségesek.
A félreértés azért könnyű, mert minden érték milliméterben szerepel, és mindegyik kör alakú részre utal. A mértékegység egyezése még nem teszi azonos jelentésűvé az adatokat. Az objektív effektív átmérőjével végzett optikai számításba ezért nem kerülhet automatikusan a tubus vagy a ház mérete.
Melyik kérdéshez melyik adat kell?
- Optikai összefüggésnél a hozzá tartozó effektív vagy gyártó által meghatározott objektívadatot keresd.
- Külső helyigény vizsgálatához a ház méretét vagy a teljes méretrajzot használd.
- A tubusadatot a megnevezett csőszakasz geometriai jellemzőjeként tartsd nyilván.
- Ha a mező csak annyit ír, hogy „átmérő”, tisztázd, melyik felületre vonatkozik.
A termékfotó méretarányos mérésre nem alkalmas pusztán attól, hogy valamely névleges szám ismert. A perspektíva, a kivágás és az egyes részek eltérő síkja miatt a képen mért arányok félrevezethetnek. A konkrét méretkérdéshez a feliratozott műszaki rajz vagy az egyértelmű gyári adat a megfelelő támpont.
A jól felépített adatlapban a három átmérő három sorban marad. Így egyszerre őrizhető meg az optikai jelentés és a külső geometria anélkül, hogy egyikből a másikra vonatkozó, nem igazolt következtetés születne.
Három kérdés az önellenőrzéshez
Válassz minden kérdésnél egy választ. A megoldásokat a kérdések után találod; minden helyes válasz 1 pontot ér. A pontszámot te számolod össze.
- Melyik adat írja le a példában az optikailag használt objektívátmérőt? A) 30 mm. B) 58 mm. C) 50 mm.
- Mit jelent az (58 − 50) ÷ 2 = 4 mm a szemléltető ábrázolásban? A) Biztosan a ház falvastagságát. B) A lencse anyagának peremvastagságát. C) A két koncentrikus kör sugaras különbségét.
- Mit állíthatsz önmagában a nagyobb külső tubusátmérőből? A) Az effektív objektívátmérő ugyanolyan arányban nagyobb. B) A kép garantáltan fényesebb. C) A megnevezett csőszakasz külső mérete nagyobb.
Megoldások és értelmezés
- C. Az 50 mm az effektív objektívátmérő; a másik két szám külső szerkezeti méret.
- C. A számítás geometriai különbség, nem a belső szerkezetből igazolt falvastagság.
- C. A tubus külső mérete geometriai adat; önmagában nem teljes fénytani jellemzés.
| Pont | Mit érdemes továbbvinni? |
|---|---|
| 0–1 | Térj vissza a három megnevezéshez, és minden szám mellé írd oda, melyik határt vagy felületet írja le. |
| 2 | A fő összefüggést érted. A hibás válasz indoklását olvasd újra, majd térj vissza a cikk példájához. |
| 3 | Mindhárom kérdésre helyesen válaszoltál. A következő saját adatlapodnál is őrizd meg a feltételeket és a bizonytalanságokat. |