Fordított számpárok az adatlapon: melyik érték melyik nagyításhoz tartozik?

Kiadó: Online Forgalomnövelő Marketing Kft.

Közzétéve: 2026. 11. 08.

Egy zoomos optika adatlapján a 6–24× nagyítás mellett szerepelhet például 8–2 mm-es kilépő pupilla. Az első számpár növekvő, a második csökkenő. Ez önmagában nem elírás. Az értékek gyakran ugyanahhoz a két nagyítási állapothoz tartoznak, és ezt a kapcsolatot kell megőrizni az adatok átvételekor.

A sorrend állapotokat kapcsol össze

A táblázat fejléce vagy lábjegyzete mondja meg, hogy a számpár a kis és nagy nagyítás adatait sorolja-e fel. Ha igen, az első érték az első állapothoz, a második a másodikhoz tartozik. A számokat növekvő sorrendbe rendezni csak úgy szabad, hogy a hozzájuk tartozó állapot is velük mozog.

A Nikon SPORTSTAR ZOOM adatlapján több mezőnél külön megjelenik a 8× nagyításra vonatkozó megjegyzés. Az ilyen feltétel az adat része. Hasonló elv alapján egy „minimum–maximum nagyításnál” fejlécet sem lehet elhagyni a páros értékek mögül.

Saját számolási példa

Vegyünk egy egyszerűsített, kitalált optikai rendszert, amelynek effektív objektívátmérője minden vizsgált állapotban 48 mm. A Nikon által is megadott alapösszefüggéssel a kilépő pupilla átmérőjét az effektív objektívátmérő és a nagyítás hányadosaként számoljuk. E modellben 6× mellett 48 ÷ 6 = 8 mm, 24× mellett 48 ÷ 24 = 2 mm.

A példában tehát a 8–2 mm pár helyes sorrendben kapcsolódik a 6–24× tartományhoz. Ha valaki az átmérőket 2–8 mm formára rendezi, majd változatlanul melléjük írja a kis–nagy nagyítás címkéket, a kapcsolat felcserélődik. A számok külön-külön igazak maradnak, az állítás mégis hibás lesz.

Miért nem ad köztes adatot a két végpont átlaga?

A 8 és 2 mm átlaga 5 mm. A 12× nagyításhoz azonban a modellben 4 mm tartozik, a nagyítási végpontok számtani közepénél, 15× mellett pedig 3,2 mm. A két mennyiség kapcsolata hányados alakú, ezért a végponti átmérők átlagolása nem állítja elő a nagyítás számtani közepének adatát.

A példában azért tudunk köztes értékeket számolni, mert kifejezetten megadtuk a modellt és a változatlan effektív átmérő feltevését. Egy valódi termék más jellemzőjénél, például a betekintési távolságnál a két végpont önmagában nem ad ilyen ismert függvényt. Az ottani köztes értékhez további gyártói adat vagy megfelelő vizsgálat kell.

Hogyan jelenjen meg az összehasonlító táblázatban?

• A nagyítás és a hozzá tartozó adat lehetőleg egy sorban szerepeljen.
• Ha rövid számpárt használsz, a fejléc mondja meg a sorrendet.
• A gyártó lábjegyzetét és az egységet őrizd meg.
• A számolt köztes értéket jelöld számításként, a feltevésekkel együtt.

A jó adatátvitel nem merül ki a számjegyek pontos másolásában. Az állapot, az egység és a sorok közötti kapcsolat ugyanolyan fontos. Egy jól címkézett, rövidebb táblázat többet ér, mint egy részletes, de felcserélt feltételekkel közölt adatlista.

Három kérdés az önellenőrzéshez

Válassz minden kérdésnél egy választ. A megoldásokat a kérdések után találod; minden helyes válasz 1 pontot ér. A pontszámot te számolod össze.

1. A példában melyik nagyításhoz tartozik a 8 mm-es kilépő pupilla? A) 12×. B) 24×. C) 6×.
2. Mennyi a kilépő pupilla 12× mellett a megadott 48 mm-es modellben? A) 4 mm. B) 5 mm. C) 8 mm.
3. Mi a csökkenő számpár növekvőre rendezésének feltétele? A) A két végpont helyett elég az átlagukat közölni. B) A hozzá tartozó állapotcímkéket is meg kell őrizni és megfelelően rendezni. C) A nagyítási címkék helyét változatlanul kell hagyni.

Megoldások és értelmezés

1. C. A példában 48 ÷ 6 = 8 mm; a 24×-hoz 2 mm tartozik.
2. A. A megadott modell szerint 48 ÷ 12 = 4 mm. Az 5 mm a két végpont átlaga lenne, más jelentéssel.
3. B. Az érték és feltétele összetartozik, ezért a sorrend megváltoztatása ezeket együtt érintheti.

Vissza a cikkekhez