Kiadó: Online Forgalomnövelő Marketing Kft.
Közzétéve:
Két fénykép lehet egyformán világos a képernyőn úgy is, hogy eltérő mennyiségű fényből készült. Az ISO-beállítás az egyik tényező, amely befolyásolja a jelből létrejövő kép világosságát. Az optikai bemutató zajosságát ezért az ISO-szám, az expozíciós idő és a megvilágítás együttes ismeretében érdemes értékelni.
A fénygyűjtéstől a számszerű jelig
Az érzékelőre jutó fényből először mérhető jel keletkezik. Az elektronikus kiolvasás ehhez saját ingadozást adhat: ezt nevezzük kiolvasási zajnak. A jelerősítés megvalósulhat az analóg jelben, illetve a digitalizált számértékeken is. A Basler dokumentációja mindkét lehetőségre mutat készülékfüggő megoldásokat. Egyetlen ISO-számból a teljes belső feldolgozás nem rekonstruálható.
A Sony ISO-magyarázatából a fénygyűjtés és a megjelenített világosság külön szerepe emelhető ki. Az ISO emelése önmagában nem növeli a már lezajlott expozíció alatt beérkezett fotonok számát. Ha az automatika közben rövidíti az expozíciót, az már a begyűjtött fényt is módosítja. Ezt a két változást külön jegyezd fel.
Mit tesz egy egyszerű digitális szorzás?
Saját, idealizált számításunkban a már digitalizált hasznos jel 100 egység, a zaj szórása 5 egység. A jel és a zajszórás aránya 20. Ha minden értéket kettővel szorzunk, a jel 200, a zajszórás 10 lesz. Az arány változatlan. Feltételezzük, hogy a művelet nem okoz túlcsordulást, és a kerekítés hatása elhanyagolható.
| Szorzó | Jel / zajszórás | Jel-zaj arány |
|---|---|---|
| 1× | 100 / 5 | 20 |
| 2× | 200 / 10 | 20 |
| 4× | 400 / 20 | 20 |
A táblázat az utólagos szorzás következményét mutatja. Valódi kameránál az analóg erősítés a későbbi elektronika zajának relatív szerepét is megváltoztathatja, és az érzékelő más kiolvasási üzemmódra válthat. Ezért a példából az sem következik, hogy minden ISO-beállítás azonos eredményt ad ugyanazon kamerán. A konkrét készülék viselkedéséhez annak dokumentációja vagy megfelelő mérése kell.
Miért tűnik mégis zajosabbnak a magas ISO?
Képzelj el két dokumentáló felvételt ugyanarról az épületről. Az egyik hosszabb expozícióval és alacsonyabb ISO-val, a másik rövidebb expozícióval és magasabb ISO-val készül. A kész képek világossága közel azonos lehet. A rövidebb fénygyűjtés miatt azonban a második kép kevesebb rögzített jelből indul. A zajkülönbség egészét pusztán az ISO feliratának tulajdonítani elhamarkodott következtetés lenne.
Összehasonlításkor kérd el az eredeti fájlt, az expozíciós időt, az ISO-t és az alkalmazott zajszűrést. Írd le azt is, változott-e a megvilágítás vagy a kameramód. Az így követhető felvétel alapján megmondható, mely tényezők maradtak azonosak. A teljes képlánc zajosságából az optika önálló teljesítménye további adatok nélkül nem választható le.
Három kérdés az önellenőrzéshez
Válaszd ki mindhárom kérdésnél az egyetlen legjobb választ, majd számold össze a helyes megoldásaidat. Minden helyes válasz egy pont.
- A digitalizált jel 100, a zajszórás 5; mindkettőt négyszerezzük. Mennyi az új arány? A) 5. B) 80. C) 20.
- Két kép világossága azonos, az ISO eltér. Melyik adat kell a fénygyűjtés összevetéséhez? A) Az expozíciós idő és a megvilágítás. B) Csak a két ISO-érték aránya. C) Csak a képernyőn mért átlagos kódérték.
- Miért nem teljes kameramodell a digitális szorzás példája? A) Mert az analóg erősítés után már semmilyen további zaj nem keletkezhet. B) Mert az analóg erősítés és a kiolvasási mód is befolyásolhatja a valódi eredményt. C) Mert minden ISO-érték minden típusban azonos fizikai erősítést jelent.
Megoldások és értelmezés
- C. A jel 400, a zajszórás 20, ezért az arány továbbra is 400/20 = 20.
- A. Azonos kimeneti világosság mellett eltérhet az érzékelőre jutott fény mennyisége.
- B. A példa egyetlen, már digitalizált adaton végzett műveletet ír le; a kamera ennél több lépést tartalmaz.
3 pont: a cikkben tárgyalt különbségeket felismered, és a példára is alkalmazni tudod. 2 pont: jó az alap, az elrontott válasz indoklását és a kapcsolódó részt olvasd újra. 0–1 pont: kezdd újra a „Mit tesz egy egyszerű digitális szorzás?” résszel, majd oldd meg ismét a kérdéseket. Ez a rövid önellenőrzés kizárólag a cikk megértéséről ad visszajelzést.