Kiadó: Online Forgalomnövelő Marketing Kft.
Közzétéve:
Egy mérési sor három értéke lehet nagyon közel egymáshoz, miközben másik helyszínen következetesen eltérő eredmény születik. Ez önmagában nem ellentmondás. A két vizsgálat különböző kérdést érint: mennyire szóródik az eredmény rögzített feltételek mellett, és mi történik a feltételek megváltoztatásakor?
Az ismételhetőség feltételei
A nemzetközi metrológiai szótár, a VIM, az ismételhetőséget meghatározott, nagyrészt változatlan körülményekhez köti. Ide tartozik az eljárás, a megfigyelő, a mérőrendszer, a hely és a rövid időköz szerepe. A konkrét feltételeket a vizsgálat leírásából kell megismerni.
A reprodukálhatósági feltételek ezzel szemben változó helyszínt, kezelőt és mérőrendszert is magukban foglalhatnak. A dokumentációban meg kell nevezni a megváltozó és a változatlan feltételeket. A „megismételtük” szó enélkül kevés információt ad.
Ebben az összevetésben a vizsgált minta azonos marad. A helyszínhez, kezelőhöz és mérőrendszerhez kötődő változások kerülnek előtérbe. A külön gyártott mintadarabok számát és a darabok közötti eltérést önálló mintavételi kérdésként kell kezelni.
Két szűk mérési sor
Képzelj el egy változatlannak feltételezett optikai referenciamintát, amelynek ugyanazt a jellemzőjét két helyszínen, azonos mértékegységben mérik. Az A helyszínen 10,1; 10,0; 10,2, a B helyszínen 10,7; 10,8; 10,6 értéket jegyeznek fel. Az átlagok 10,1 és 10,7. Mindkét helyen kicsi a sor belső terjedelme, az átlagok mégis eltérnek.
A kitalált példa nem jelöl valódi műszerpontosságot. A különbség értékeléséhez szükség lenne többek között a mérendő mennyiség pontos definíciójára, az eljárásokra, a kalibrálásra és a mérési bizonytalanságokra. A kis belső szóródás önmagában nem mutatja meg, melyik átlag áll közelebb a megfelelő referenciaértékhez.
Hol keresd az eltérés okát?
Egy összevetésnél készíts feltétellistát: ugyanaz volt-e a minta, az eljárás, a műszer és a kiértékelés? Változott-e a hőmérséklet, a megvilágítás vagy a kezelő? A lista az eltérés lehetséges forrásainak vizsgálatát segíti, de az okot bizonyíték nélkül nem azonosítja.
A különböző helyen végzett mérések egyezése erősítheti az eredmény használhatóságát a megadott tartományban. Ehhez azonban a közölt bizonytalanság és a vizsgálati feltételek is hozzátartoznak. Két közel azonos szám különböző mennyiségekre vagy eltérő definícióval közölve továbbra sem összehasonlítható.
Vásárlói szemmel tehát érdemes külön megkérdezni: ugyanazon rendszer ismétlései állnak rendelkezésre, vagy független körülmények közti ellenőrzés is történt? A válasz megmutatja, milyen körre terjeszthető ki a mérésből levont következtetés.
Három kérdés az önellenőrzéshez
Minden kérdésnél egy helyes válasz van. Írd fel az A, B vagy C betűt, majd ellenőrizd a magyarázatokat. Minden helyes válasz 1 pontot ér.
- Mit kell megadni az ismételt mérés mellé? A) Csak az ismétlések számát. B) A változatlan és megváltozó feltételeket. C) Csak a műszer névleges felbontását.
- Mit mutat a 10,0–10,2 közötti szűk sor önmagában? A) A sor értékei közel vannak egymáshoz. B) Biztosan nincs rendszeres eltérés. C) A kalibrálás már szükségtelen.
- Milyen további adat kell a két átlag eltérésének értékeléséhez? A) Csak az átlagok tizedesjegyeinek száma. B) Kizárólag a mérési sorok hossza. C) A mérési bizonytalanság és az eljárás feltételei.
Megoldások és értelmezés
- B. A feltételek határozzák meg, milyen ismételhetőségi vagy reprodukálhatósági kérdést vizsgáltak.
- A. A belső közelség nem bizonyítja a referenciaértékhez való közelséget.
- C. Ezek nélkül a különbség jelentősége és oka nem ítélhető meg megfelelően.
0–1 pont: olvasd újra a „Két szűk mérési sor” részt, és kövesd végig a cikk példáját. 2 pont: a téves válasz magyarázata megmutatja a tisztázandó különbséget. 3 pont: a három vizsgált összefüggést helyesen értelmezted. Ez a rövid önellenőrzés a cikk megértését méri; általános szakértői minősítést nem ad.