Kiadó: Online Forgalomnövelő Marketing Kft.
Közzétéve:
A milliméterben megadott fókusztávolságot könnyű összekeverni az optika hosszával. A kettő külön kérdésre válaszol. A külső hossz a készülék méretét írja le; a fókusztávolság a képalkotó rendszer egyik alapvető optikai jellemzője. Egy metszetrajz vagy alkatrészadatlap olvasásakor ezt a különbséget érdemes először tisztázni.
Honnan mérjük az optikai távolságot?
Egy egyszerű, vékony gyűjtőlencse szemléltető modelljében a tengellyel párhuzamos fénysugarak a hátsó fókuszpontban találkoznak. Összetett rendszernél az effektív fókusztávolságot a megfelelő fősíktól értelmezzük. Ez egy számításhoz használt optikai vonatkoztatási sík, helye nem azonos szükségszerűen a frontfelülettel vagy a ház végével.
A Basler lencseterminológiája a fősíkokat, a lencsefelületek helyét és a fókuszsíkot külön jelöli. A több adat éppen azért szükséges, mert a fizikai méret és a képalkotó viselkedés nem írható le egyetlen vonalzós méréssel. A fókusztávolság mellől ezért a hozzá tartozó jelölést sem érdemes lehagyni.
Mit változtat a fókusztávolság a köztes képen?
Vegyünk egy idealizált képalkotó rendszert, amelynél egy távoli tárgypont iránya a tengellyel 1°-os szöget zár be. A köztes képen a tengelytől mért távolságot a h = f × tan(1°) geometriai összefüggéssel szemléltetjük. A választott f értékekhez az alábbi számok tartoznak.
| Fókusztávolság f | Képmagasság h |
|---|---|
| 100 mm | 1,746 mm |
| 200 mm | 3,491 mm |
| 300 mm | 5,237 mm |
A példában a fókusztávolság megkétszerezése megkétszerezi a köztes kép távolságát a tengelytől. Ettől a kész eszköz külső mérete még nincs megadva. A szemlencserendszer és az esetleges további optikai csoportok szerepe sincs benne ebben az egyetlen kapcsolatban.
Ez azért hasznos, mert egy termékleírásban szereplő hosszúsági adatból könnyű túl sokat feltételezni. Egy rövidebb készülékház önmagában nem mondja meg a rendszer effektív fókusztávolságát. A hasonló külső forma sem bizonyítja, hogy két eszközben azonos optikai elrendezés dolgozik.
Mikor segít ez az adat a vásárlónak?
Főleg akkor, amikor részletes műszaki magyarázatot vagy metszetrajzot olvasol. Ha a célod két teljes megfigyelőoptika összehasonlítása, a fókusztávolság mellett a kész rendszer dokumentált tulajdonságait is keresd. Egy alkatrész f értéke nem helyettesíti a teljes eszközre megadott nagyítást vagy más felhasználói adatot.
- A fókusztávolságot optikai jellemzőként, a teljes hosszt méretadatként rögzítsd.
- Ha EFL vagy BFL rövidítés szerepel, őrizd meg a betűket: eltérő vonatkoztatásról lehet szó.
- A rajzon jelölt síkok helyét az adott dokumentum szerint olvasd.
A számpélda egyszerű geometriai modell. A tényleges rendszerek leképezési hibái, nagy látószögei és belső mozgó csoportjai további részleteket igényelhetnek. A modell arra elegendő, hogy megértsd: egy optikai távolságot a hozzá tartozó meghatározással együtt kell használni.
Három kérdés az önellenőrzéshez
Kérdésenként egy válasz helyes. Számold össze a találataidat a megoldókulcs segítségével; helyes válaszonként 1 pont jár.
- Mit jelent az effektív fókusztávolság vonatkoztatása? A) Mindig a ház elejétől mérjük. B) A megfelelő fősíkhoz kapcsolódik. C) Mindig az utolsó lencse hátsó csúcsától mérjük.
- A példában f 100 mm-ről 200 mm-re nő. Hogyan változik h? A) Megkétszereződik. B) Változatlan. C) Megfeleződik.
- Két eszköz azonos hosszú. Mi következik ebből? A) Azonos fókusztávolságuk van. B) Azonos minden lencsetagjuk. C) Csak a megadott külső méretük egyezik.
Megoldások és értékelés
- B. Az effektív fókusztávolság optikai vonatkoztatási síkból indul.
- A. Azonos szög mellett h arányos f-fel a bemutatott modellben.
- C. A külső méret egyezése nem azonosítja a belső rendszert.
0–1 pont: olvasd újra a „Honnan mérjük az optikai távolságot?” részt. 2 pont: nézd át a geometriai táblázat értelmezését. 3 pont: külön tudod kezelni a külső méretet és az optikai fókusztávolságot.