Kiadó: Online Forgalomnövelő Marketing Kft.
Közzétéve: · Módosítva:
Két kép ugyanolyan nagynak mutathat egy tárgyat, mégis eltérhet a rögzített részlet. Az optikai nagyítás és a digitális zoom külön úton változtatja a méretet. Az adatlapon szereplő nagy szorzó önmagában nem mondja meg, mennyi információ jut el a nézőhöz.
Optikai nagyítás és zoomarány: két külön szám
Az optikai nagyítás tágabb fogalom: tisztán optikai megfigyelőeszközben a látott szögméret változását is leírhatja. Egy fényképező zoomobjektív zoomaránya ezzel szemben a leghosszabb és legrövidebb gyújtótávolság aránya. Egy képzeletbeli 20–100 milliméteres tartomány ezért ötszörös zoomarányú. Ez nem azt állítja, hogy minden állásban ötszörös megfigyelési nagyítást ad.
A Sony zoomismertetője az optikai zoomot a gyújtótávolság optikai változtatásához köti, a digitális zoomot képfeldolgozáshoz. A kétféle szám ezért csak pontos megnevezéssel hasonlítható össze. Ha egy hirdetésben összesített nagyítás szerepel, külön kell megkeresni az optikai tartományt és a feldolgozással hozzáadott részt. A közös szorzó elrejtheti a különböző működést.
Mit tesz a digitális zoom?
A digitális nagyítás a már rendelkezésre álló képi adatok egy részéből készít nagyobb megjelenítést. Ez gyakran kivágást és átméretezést jelent. A feldolgozás javíthatja a látványt, de az új kimeneti képpont nem automatikusan új, az érzékelő által külön megfigyelt jelenetrészlet. A részletességet ezért nem lehet pusztán a fájl végső szélességéből megítélni.
A Sony külön kezeli a Smart Zoom, a Clear Image Zoom és a Digital Zoom megoldást, és jelzi a modell-, képméret- és üzemmódfüggő feltételeket. Ezek gyártói funkciónevek: nem minden készülékben ugyanaz a feldolgozás áll egy hasonló felirat mögött. A „digitális” szó alapján sem helyes minden eredményt egyformának tekinteni. A kiválasztott kimeneti méret és a felhasználás együtt határozza meg, mennyire elfogadható a kompromisszum.
Saját számolási példa: kétszeres kivágás
Vegyünk egy képzeletbeli, 4000 × 3000 képpontos képet: ez 12 millió képpont. Ha a kép közepéből a szélesség és a magasság felét tartjuk meg, 2000 × 1500, vagyis 3 millió eredeti képpont marad. A tárgy kétszer akkora lehet a teljes kijelzőre nagyított kivágásban, miközben az eredeti terület negyedét használjuk.
Ha ezt a kivágást ismét 4000 × 3000 képpontos fájlba méretezzük, a fájlban újra 12 millió kimeneti képpont lesz. A számolásból azonban nem következik, hogy 12 millió egymástól függetlenül rögzített részlet áll rendelkezésre. A hiányzó helyek kitöltése feldolgozás. Ez a példa egyszerű kivágási modell, nem egy konkrét kamera algoritmusának vagy többképes feldolgozásának leírása.
| Állapot | Képméret | Eredeti képből megtartott terület |
|---|---|---|
| Teljes kiinduló kép | 4000 × 3000 = 12 millió képpont | 100% |
| Kétszeres lineáris kivágás | 2000 × 1500 = 3 millió képpont | 25% |
| Visszaméretezett kimenet | 4000 × 3000 kimeneti képpont | Továbbra is ugyanaz a 25% szolgál alapul |
Mikor lehet elegendő a kivágás?
Egy kisebb képernyőre vagy egyszerű megosztásra készülő képhez a megmaradó adatmennyiség is elegendő lehet. A példában a 2000 × 1500-as kivágás több mint elég képpontot tartalmaz egy 1000 × 750-es megjelenítéshez. Ez nem bizonyítja a jó képminőséget: az eredeti élesség, zaj és tömörítés továbbra is számít. Csupán azt jelzi, hogy a kisebb kimenet más követelményt támaszt, mint egy erősen felnagyított megtekintés.
Apró részletek elkülönítésénél az számít, hogy a rendszer milyen részletet rögzít ténylegesen. A szemléletesebb kijelzés is hasznos eredmény lehet, akkor is, ha nem nő a rögzített információ. A két eredményt külön kell megnevezni.
Következtetés és korlátok
Az optikai út sem garantál minden állásban azonos minőséget vagy korlátlan részletnövekedést. A lencserendszer, az érzékelő és a megjelenítés együtt alkotja a képet. A Sony DSC-W830 kézikönyve konkrét példaként megadja, hogy bizonyos digitális zoommódok használhatósága a képmérettől és üzemmódtól függ. Ezek a feltételek nem általánosíthatók más modellekre.
A biztos összehasonlításhoz ugyanazt a kimeneti méretet, tárgyrészletet és felhasználási célt érdemes megnevezni. A cikk saját számolása csak a kivágott területet és képpontszámot ellenőrzi; nem állít termékek közötti minőségi sorrendet. Az alapgondolat egyszerű: a nagyobb megjelenített tárgy és a több felismert részlet két külön eredmény.
Három kérdéses önellenőrzés
- 1. Hány eredeti képpont marad a példában kétszeres lineáris kivágás után? A: 6 millió. B: 3 millió. C: 24 millió.
- 2. Mit bizonyít a visszaméretezett, 12 millió képpontos fájl? A: Önmagában 12 millió külön rögzített jelenetrészletet. B: Minden optikai hibát kijavítottak. C: A kimenetnek ennyi képpontja van.
- 3. Mit jelent a képzeletbeli 20–100 milliméteres objektív ötszörös zoomaránya? A: A két szélső gyújtótávolság arányát. B: Minden állásban ötszörös megfigyelési nagyítást. C: Ötszörös érzékelőfelületet.
Megoldások és önpontozás
- 1. B. Mindkét oldalméret feleződik, ezért a terület negyedére csökken. Hibánál számold újra a 2000 × 1500 szorzatot; ne csak az egyik méret változását kövesd.
- 2. C. A kimeneti méret nem azonos az önállóan rögzített információ mennyiségével. Hibánál nézd át a kivágás és visszaméretezés két külön lépését.
- 3. A. A zoomarány két gyújtótávolság hányadosa. Hibánál térj vissza az első szakaszhoz, és különítsd el a zoomarányt az optikai megfigyelési nagyítástól.
Minden helyes válasz 1 pont. 0 pont: kezdd a három külön szám megnevezésével: gyújtótávolság, képméret, kivágási szorzó. 1 pont: ismételd át a számolási példát és a fogalmakat. 2 pont: a hibás kérdés tippje alapján pontosíts. 3 pont: a méret és információ különbségét érted; ez nem konkrét kamera minősítése.