Kiadó: Online Forgalomnövelő Marketing Kft.
Közzétéve:
Két egyforma átmérőjű nyílás eltérő szerepet kaphat egy optikai rendszerben. Az egyik az egy tárgypontból átjutó sugárnyalábot határolhatja, a másik azt, mekkora képmező látható. Ezért a rekesz megértéséhez az átmérő mellett az optikai helye és feladata is szükséges.
Két eltérő határolási feladat
Az apertúrarekesz a rendszeren átjutó nyaláb korlátozó fizikai nyílása. Ez lehet külön rekesz, de valamely lencse vagy tartóelem széle is betöltheti a szerepet. A látómezőrekesz a látható mező kiterjedését korlátozza; a rendszer megfelelő képsíkja közelében elhelyezve éles mezőhatárt adhat. A Nikon mikroszkópos fogalomtára a field stop megnevezést ehhez a mezőhatároló funkcióhoz köti.
A két szerep megkülönböztetése általános optikai fogalom. Egy konkrét távcsőben az elrendezését és a megvalósítását a készülék saját dokumentációja alapján kell értelmezni. Attól, hogy egy ábrán fekete gyűrűt látsz, a funkciója még nem egyértelmű.
| Fogalom | Mit határol? | Mit kell még tudni? |
|---|---|---|
| Apertúrarekesz | Az egy tárgypontból átjutó nyalábot | A helyét és a környező optikát |
| Látómezőrekesz | A megfigyelhető mező kiterjedését | A hozzá tartozó képhelyet |
| Mechanikai perem | Fizikai nyílást képezhet | Betölt-e optikai rekeszszerepet? |
Miért kevés önmagában a milliméter?
Egy elképzelt alkatrészlista két 20 mm-es nyílást említ. Ha az egyik mezőhatároló helyen, a másik nyalábhatároló helyen szerepel, a két azonos szám nem teszi azonossá a feladatukat. Az értelmezéshez a fényút és a környező lencsék kapcsolata szükséges. A példa ezért két azonos méretű, de eltérően megnevezett alkatrészt kezel.
Ebből az következik, hogy a „nagyobb nyílás” önmagában hiányos teljesítményállítás. Először meg kell nevezni, milyen nyílásról van szó. Más kérdés a képmező határa, és más az egy pontból bejutó sugarak köre. Egy prospektusban a kettő összekeverése könnyen túlzó következtetéshez vezet.
A fotográfiai íriszrekesz ismerete segíthet a fizikai alkatrész felismerésében, de a mozgó lamellák hiánya nem bizonyítja, hogy egy rendszernek nincs rekesze. A határoló szerepet rögzített nyílás is elláthatja. A kérdés itt az optikai funkció, nem a kezelőszerv megléte.
Hogyan olvasd a rajzot?
- Keresd a stop, aperture stop vagy field stop kifejezést és a jelmagyarázatot.
- Nézd meg, hogy az ábra a nyaláb szélső sugarait vagy a képmező szélső pontjait szemlélteti-e.
- Ha csak az átmérő szerepel, a funkciót kezeld még tisztázandó adatként.
Az ábra megértésének jó próbája, ha egyetlen mondatban meg tudod nevezni, mit korlátoz az adott elem. Ha csak annyit tudsz mondani, hogy „itt van egy lyuk”, akkor a szerep még nincs azonosítva. Ilyenkor a dokumentum következő magyarázó ábrája többet segít, mint a nyílásból képminőségi következtetést levonni.
A fogalmak ismerete a tájékozódáshoz való. Egy rendszer belső határoló elemeinek módosítása további optikai változásokat idézne elő; az itt bemutatott különbségből ilyen beavatkozás nem következik.
Három kérdés az önellenőrzéshez
Mindegyik kérdésnél egy válasz helyes. A megoldókulcsból ellenőrizheted a válaszaidat; helyes válaszonként 1 pontot számolj.
- Két nyílás egyaránt 20 mm. Mit tudunk biztosan? A) Azonos látómezőt eredményeznek. B) Azonos szerepet töltenek be. C) A megadott átmérőjük egyezik.
- Mi a látómezőrekesz fő szerepe? A) A mező kiterjedésének határolása. B) Minden tárgypontból érkező nyaláb nyílásszögének azonos szabályozása. C) A fókusztávolság közvetlen beállítása.
- Ha nincs mozgó írisz egy eszközben, lehet apertúrarekesze? A) Nem. B) Igen, rögzített fizikai határolás is betöltheti a szerepet. C) Csak digitális készülékben.
Megoldások és értékelés
- C. A funkcióhoz a helyet és az optikai környezetet is ismerni kell.
- A. A field stop a megfelelő képhelyen a mezőhatárt szabja meg.
- B. Az apertúrarekesz szerepét rögzített nyílás vagy valamely elem széle is elláthatja.
0–1 pont: a „Két eltérő határolási feladat” részt ismételd át. 2 pont: térj vissza a két 20 mm-es nyílás példájához. 3 pont: a rekeszről már funkció szerint tudsz kérdezni.